Célkitűzések

Isten e létesítményt az utolsó idők

nagy ébredésére és céljaira

használja.

És lészen ezután, hogy kiöntöm

lelkemet minden testre, és profétálnak

a ti fiaitok és leányaitok: véneitek álmokat álmodnak: ifjaitok pedig látomásokat látnak.

Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban

az én LELKEMET

                                                                                                                        Joel könyve : 2 : 28, 29.

1. FELADATMEGHATÁROZÁS, CÉLKITŰZÉSEK

A tervezési feladatot a Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház e képviselete határozta meg – építészeti – műszaki szempontból a tervezői javaslatok figyelembevételével.

Az alapító szervezet – és ezáltal a létesítmény – elsődleges célja a teljes evangélium hirdetése valamennyi keresztény egyház és csoport összefogásával. Tehát a tervezett központ nyitva áll minden keresztény szervezet, hívő és lelki gondozásra szoruló előtt. Ezen alapvető célkitűzés mellett a létesítmény befogad minden olyan egyéb társadalmi, kulturális, tudományos, szabadidő – eltöltési és sportrendezvényt is, amely nem ellentétes az evangélium szellemiségével.

Építészeti – műszaki szempontból a feladat egy olyan sajátos épület létrehozása, amely egyesíti elsősorban a templom, másodsorban a művelődési és szabadidő központ ismérveit. A létrehozandó nagyterem lehető legnagyobb befogadóképességének célját a műszaki – gazdaságossági tényezők korlátozhatják.

Az alapvető nagytermi funkció mellett ki kell alakítani a létesítő szervezet működésének tereit (irodák), a nemzetközi működéshez tartozó vendégszobákat, kisebb konferenciák tereit, valamint az utóbbiakkal összefüggő főzőkonyhát, amely a környék rászorulóinak ellátását is segíti.

Tekintettel a létesítmény időtlen, el nem avuló rendeltetésére, és a fenntartási, üzemeltetési költségkeret korlátozott voltára, nagyon hosszú (lehetőleg korlátlan) élettartamú, felújítást és üzemeltetési költséget nem vagy csak csekély mértékben igénylő épület szerkezeteket és berendezéseket kell alkalmazni. Mivel a megvalósítási költségkeret is korlátozott, a feladat úgy oldható meg, hogy eleve gazdaságos funkcionális – konstrukciós megoldásokat kell választani, ezen belül pedig a nagy mennyiségű anyagok, szerkezetek, felületképzések viszonylag olcsók és időállók legyenek, míg egyeses kritikus esetekben (ahol nem áll rendelkezésre olcsó és mégis időálló anyag vagy berendezés), ott a távlati gazdaságosság érdekében inkább költségigényes megoldás választandó a tartósság és az alacsony üzemeltetési szint figyelembe vételével az épület külső és belső megjelenésével méltón reprezentálja az evangélium hirdetésének eszmeiségét, egyidejűleg sugározzon méltóságot és szeretetteljes befogadó késséget, el nem avuló művészi eszközökkel szóljon jövendő korokhoz is, a természet világával minél inkább harmonizálva képezzen teljes esztétikai egységet.

 2. FUNKCIONÁLIS MEGOLDÁS

Az előző fejezetben meghatározott cél építészeti szempontból döntő eleme egy igen nagy létszámú terem gazdaságos létrehozása. E feladat szó szerint „klasszikus” és mind máig felül nem múlt megoldási módját az ókori görög színház elrendezése példázza:

Fél kör alakú nézőtér, koncentrikus nézősorok, középpontban a színpaddal. A kiváló látási és akusztikai eredményt felmutató görög színház gazdaságosságának alapja a leejtős nézőtér terepre fektetése volt – szemben a római korban megszületett és napjainkban is gyakori aréna töltéssel, amelynél a feltöltési – kiürítési útvonalakat a nézőtért felületét áttörő nyílások szakítják meg költséges alátámasztó és lépcsőszerkezetek révén. A sokkal olcsóbb görög színház elvét követve, a befogadókészséget a tűzvédelmi kiürítésre vonatkozó szabványos számítás határozza meg, amelyből az következik, hogy igazán nagy létszámú terem így csak akkor hozható létre, ha a terem közvetlenül a szabadba nyílik (akkor nem 1,5 perc, hanem 6 perc a megengedett legnagyobb kiürítési idő), tehát négyszeres hosszúságú közlekedő út létesíthető.

 Szemben a fedetlen görög színházzal, esetünkben meghatározó tényező a terem lefedése. Nagy tér lefedésének – szintén az ókor óta változatlan módon – leggazdaságosabb megoldása a kör alaprajzú kupola.

Az előzőekben kifejtett kettős szempontból született az épület kör alaprajza, amelynek két fő eleme a (kiürítési számításokból következően) 70 méter átmérőjű max. 5500 fős kupolatér és az előbbit körbefogó (de a bejáratoknál a kupola térrel egy légterű előterekkel megszakított), 15 méter széles kiszolgáló gyűrű.

A kupola tér szentély (színpad) felöli oldalát egyenes fal zárja le, az e mögötti körszelet alakú tér a gyűrűig fedetlen átriumot képez, megoldva a gyűrű ezen részén lévő belső helyiségek természetes megvilágítását és szellőzését.